A gyermekvédelmiként benyújtott törvényjavaslatáról maga sem mondja, hogy minden digitális veszélytől megóvja a gyerekeket, noha a pártja által megszavazott alkotmánymódosítás ezt mindennél előbbre való állami feladatnak minősíti.
Lázár János néhány héttel ezelőtt Bayer Zsolt műsorában párhuzamot vont a Pride, valamint a dohányzás között, és azóta meg is szavazta az országgyűlés a gyülekezési jogot korlátozó kormánypárti előterjesztést, amelybe az is belekerült, hogy a rendőrség arcfelismerő kamerákkal azonosíthatja a felvonulás résztvevőit. A Duma Aktuál csapata KAP vezetésével elemezte a helyzetet a konyhaasztalnál elhangzó kellemetlen beszólásoktól Szent Péter adminisztrációs terhein át Molnár Petike nagypapájáig, aki mit sem sejtve tévedt be a Szivárvány óvodába.
A legfőbb szabályok elveket jelölnek ki, és a magyar alkotmány a jövőben úgy rendelkezik, hogy van különbség születési alapon ember és ember között.
A miniszterelnök rohamosan durvuló retorikája mellett több elemében is inkább hangos, mint veszélyes kardcsörtetésnek tűnhetett az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A gyülekezési jog rapid korlátozása azonban egyértelművé tette, hogy a kormány ténylegesen élni készül új jogi fegyvereivel. Pap András Lászlóval, az MTA doktorával értelmeztük a tervezett változásokat.
A köztársasági elnököt korábban az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa arra szólította fel, hogy vétózza meg a Pride-törvényt.
Minden bizonnyal erre a kitételre alapozzák majd a Pride betiltását. Erre Gulyás Gergely is utalt, aki szerint „a belvároson átmasírozó Pride nem szolgálja a gyermekek védelmét”.
A képviselő a Túri Objektív vendége volt. Az ellenzék és az unió szerinte “LBTQ-propagandával” fertőzi a gyerekeket.
Rendkívüli felhatalmazással a zsebében a kormány hirtelen benyújtotta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amivel bebetonozzák az alapítványokat, és ráerősítenek az örökbefogadás korlátozására.
Szokatlan dolog történt az Országgyűlésben: az összes kormánypárti képviselő támogatta a Párbeszéd-frakció indítványának sürgős tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy két hét múlva az Alaptörvényből is törölhetik a különálló közigazgatási bíróságokat.
Nem lepődött meg azon, hogy Orbán felkérte, legyen része ő is a testületnek, ami a revíziót elvégzi. Igaz, hozzátette, mivel nem jogász, nem hiszi, hogy a szövegezésbe bele tudna szólni, de tudja, hol szorít a cipő.
Újra módosítják az alkotmányt. Az igazságügyi miniszter szerint csak néhány cikkelyt, ezzel egy keretet hoznak létre, amely tartalmazni fogja a nemzeti identitás védett elemeit és szerinte az uniós jognak nincs elsőbbsége a nemzeti joggal szemben.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó ülésén készítik elő az alaptörvény hatodik módosítását, amely új különleges jogrendként létrehozná a terrorveszélyhelyzetet, de a hét folyamán a költségvetésről és az élelmiszer-rezsicsökkentésről is szavaznak majd a képviselők.
A Demokratikus Koalíció (DK) tájékoztatni fogja az Európai Unió vezető tisztségviselőit a magyar alaptörvény módosításával kapcsolatos álláspontjáról - közölte Varjú László országgyűlési képviselője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a köztársasági elnök ellenjegyezte az alaptörvény negyedik módosítását.
A vita eddig leginkább arról folyt, hogy a köztársasági elnöknek van-e joga az alaptörvény-módosítás alkotmányossági felülvizsgálatát kérni. Ez a vita félrevisz, mert nem számol azzal a szemponttal, hogy tényleg Balsai István, Szívós Mária és Salamon László nevével fémjelzett Alkotmánybíróságtól várjuk a jogállam megőrzését, illetve eltereli a figyelmet magának, a módosításnak a tartalmáról.
A politikai csoporthoz tartozás élménye olyan erős mifelénk, hogy nemcsak az önálló gondolkodás igényét, hanem az egyéb, szerves közösségekhez való tartozást is felülírja. Balavány György írása.
A szervezet arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az Alaptörvény hétfőn elfogadott módosított változatát. Az Amnesty International már 2011. áprilisban és 2012. januárban is kifejezte aggodalmát.
A lazább jobber publicisták kiakadtak az alaptörvény-módosításon, de következik-e ebből bármi is?
Az EU összehangolt, határozott válaszára lenne szükség a magyar kormány megregulázásához – reagált a nemzetközi emberi jogi szervezet az alaptörvény negyedik módosítására.
